Nyársapát

13/2003. (XI. 24.) számú önkormányzati rendelet

a helyi iparűzési adóról. Nyársapát Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többszörösen módosított 1990.évi C.tv. 1. § (1) bekezdésében, 6.§-ában és a 43. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.§ Nyársapát község Önkormányzatának illetékesség területén helyi iparűzési adót vezet be. Az adókötelezettség, az adó alanya 2.§ (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység)

(2) Az adó alanya a vállalkozó.(Ht.35.§) (3) Adóköteles iparűzési tevékenység:
A vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.(Ht.36.§) 
Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 3.§ (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari, tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. 
c) Bármely – az a) és b) pontba nem sorolható -. tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4.§ (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.(Ht.38.) 
Az adó alapja 5.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell a Ht. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (Ht.39.§) Az adó mértéke 6.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,7 %-a. (2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke:
a ) a 3.§ a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,-Ft.
b) a 3. § b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 3.000,-Ft. 
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 7.§ (1) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg.
b) Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján az adóévre számított összege.
c) Az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege. 
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az önkormányzat az adóelőleg összegét ennek figyelembevételével fogja megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetnie az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő , de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetén. (5) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a 2. bekezdés a-b pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. (6) Az adóévről szóló adóbevallást az adóévet követő év május 31. napjáig kell benyújtani. 
Az adó megfizetése 8.§ (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó évi két részletben fizethető meg. (2) A vállalkozó adóelőleget félévi egyenlő részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizetheti meg. (3) A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20.napjáig ki kell egészítenie. (4) Az ideiglenes (alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (5) A vállalkozó a megfizetett adóelőlege és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (6) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. (7) Az önkormányzati adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el (kivéve a (8) bekezdésben foglaltakat.) (8) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a pénzkezelési szabályok betartásával. 
Az adó bevallása 9.§ (1) Az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150 .napig nyújtja be.(1990.XCI.tv.22.§ (1)bek.) 
(2) Az adózó köteles tevékenységének megszüntetését a megszűnést követő 15 napon belül bejelenteni. Értelmező rendelkezések

10.§ E rendelet alkalmazásában:
1.önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzat hatásköre kiterjed (Ht.52.§ 1.pont)
2.vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll(Ht.52.§26.pont), 3.nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, továbbá a kamatfedezeti ügyletek – ráfordítást csökkentő tételként elszámolt realizált – teljes nyeresége összegének 50 %-ával, illetve az olyan alapügyletek (fedezett ügyletek) realizált teljes nyeresége összegének 50 %-ával, amelyet kamatfedezeti ügylet vesztesége csökkent, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésre kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó, fogyasztási adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, hogy az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, 
b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, továbbá az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, melyek a befektetési szolgáltatások ráfordításait vagy a pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent a befektetési szolgáltatások bevételeit vagy a pénzügyi szolgáltatások bevételein belül,
c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény, növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, az olyan fedezeti ügyletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel,
d) költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, továbbá az olyan fedezeti ügyeletek realizált nyereségével, mely a ráfordítások értékét csökkenti, illetve az olyan alapügyletek (fedezett tételek) realizált nyereségével, amelyet fedezeti ügylet vesztesége csökkent,
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, a)alpont alatti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,
g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) alpont szerinti – illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel: amennyiben a fióktelep szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j)alpont szerinti nettó árbevétel,
h) A b)-g és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.)- könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó, az a)alpont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel, nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra.
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és kockázati tőkealapoknál: az a) alpont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülű részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetésben keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg ralizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege (Ht.52.§ 22.pont) 4. telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információs (ideértve a rádió- és televízió programokjat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván.
c) vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatást) közvetlenül a végző fogyasztónak történő nyújtása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a szolgáltatás nyújtása a végső fogyasztó számára történik. 11.§ 
E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többszörösen módosított 1990.évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990.évi XCI. törvény rendelkezései az irányadóak. 12.§ (1) Ez a rendelet 2004.január 1.napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 15/1999. (XI.26.) sz.önkormányzati rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Labancz Árpád polgármester dr. Bicskei Krisztina
jegyző

Záradék:
Kihirdetve: 2003. november 24-én.

Nyársapát, 2003. november 25. 

dr. Bicskei Krisztina
jegyző