Nyársapát

14/2003. (XI. 24.)számú önkormányzati rendelet
a magánszemélyek kommunális adójáról. 

Nyársapát Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többszörösen módosított 1990.évi C.tv. 1.§-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1.§ Nyársapát község Önkormányzatának illetékességi területén magánszemélyek kommunális adóját vezet be. Az adókötelezettség 2.§ (1) Adókötelesek az önkormányzat illetékességi területén lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló épületek.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészletek (telkek)
(3) A településen nem magánszemély tulajdonában álló lakások bérleti jogviszonyával rendelkezők. 3.§ Az adó alanya (1) Az adó alanya az a magánszemély, aki: 
a) a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
b) több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
c) az év első napján a telek tulajdonosa.
d) a településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 4.§ Adómentesség Mentes az adó alól:
(1) A jogerős építési engedély kiadásától számított négy évig az építési telek .
(2) Az a 70.életévét betöltött tulajdonos, aki nyársapáti lakóhellyel rendelkezik, a lakása után, kivéve ha a lakásban üzlet, műhely, vállalkozás székhelye, telephelye van.
(3) A legalább négy kiskorú gyermeket nevelők.
(4) Az adózó kérelmére – méltányosság címén – az adó mérsékelhető, elengedhető. 5.§ Adókötelezettség keletkezése, megszűnése (1) Adókötelezettség keletkezik:
a) Építmény esetén az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján
b) A telek belterületté minősítését , illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján.
c) Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján.
(2) Az adókötelezettség megszűnik:
a) az építmény megszűnése évének utolsó napján,
b) az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség
c) a telek külterületté minősítése illetőleg – beépítése esetén – a beépítés évének utolsó napján.
d) A lakásbérleti jogviszony megszűnése évének utolsó napján,
e) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség.
(3)Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 6.§ Az adó mértéke (1)Belterületi építmények, telkek esetén 4.500,-Ft
(2)Külterületi, zártkerti lakások 3.000,-Ft
(3)Külterületi, zártkerti nem lakás céljára
szolgáló építmények 6.000,-Ft
(4)Üzletek, műhelyek, vállalkozások
székhelye, telephelye 7.500,-Ft 7.§ Az adó megállapítása és megfizetése (1)Az adót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg.
(2)Az adóhatóság által megállapított adót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie (Art.17.§ (1) bek.c)pont és a 2.melléklet II.A)14.pont. 8.§
E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990.évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990.évi XCI. törvény rendelkezései az irányadóak. Értelmező rendelkezések 9.§ E rendelet alkalmazásában:
1.az önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed (Ht.52.§)
2.vagyoni értékű jog: a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is.
3.külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is.
4.épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van, épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
5.tulajdonos: Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházásra irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották- aminek tényét a földhivatal széljegyezte - , a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók
6.építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül.
7.belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterülete, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
8.állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. 10.§ (1)Ez a rendelet 2004.janujár 1.napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított 10/1991.(XII.20.)számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Labancz Árpád dr.Bicskei Krisztina
polgármester jegyző 
Záradék: Kihirdetve: 2003. november 24-én.

Nyársapát, 2003. november 25. 

dr. Bicskei Krisztina
jegyző