Nyársapát

Nyársapát iskoláinak története Településünk iskoláinak története a múlt század végétől kísérhető nyomon. A szétszórt tanyás település jelentős részét Nagykőrös, kisebb részét Cegléd területéből hasították ki, s lett Nyársapát néven önálló falu. 

Már 1863-ban iskolára volt szükség. A telket Némedi Gáspár ajánlotta fel, s az iskolát közös erővel építette fel sárból a környék lakossága. 

Egy tanteremből és egy szolgálati lakásból állt az intézmény, amit télen búbos kemencével fűtöttek fel. Volt olyan, hogy 100 gyermeket tanított egy tanító. Ez a terület Ceglédhez tartozott, az iskola is a város tulajdona volt, egészen addig, amíg 1954-ben Kistelekkel együtt Nyársapáthoz csatolták. Alsó és felső tagozaton 1971-ig működött itt igényes oktató-nevelő munka. 

A másik terület, ahová szintén már az 1800-as évek végén iskolát követelt a lakosság, Nagykőröshöz tartozott. A Nyilasi részen 1880-ban a város 2. külterületi intézményeként alakult az intézmény. A fejlődést mutatja, hogy első évben 57, tíz év múlva pedig 140 tanuló járt ide. Az 1970-es évek elejére a Nyilasi Iskolának is az lett a sorsa, mint a többi külterületi iskolának szerte az országban. 1972-ben megszűnt a felső tagozat, s egy év múlva végleg bezárta kapuját a diákság előtt. 

A jelenlegi belterület az 1900 évek elején Nagykőröshöz tartozott, s a Felső-Nyársapát nevet viselte. Ezen a területen az első iskola, a pincegazdaságnál Oppenheim Henrik tulajdonán jött létre. A télen kihasználatlanul álló gyümölcsválogató teremben alakult ki az ideiglenes iskola. A birtokos felkérte az ilyenkor amúgy is ráérő vincellért, hogy szedje össze a környék gyerekeit és nyisson ott számukra iskolát. Az első tanító Bongó Benő volt itt. Az intézmény emlékét sokáig márványtábla őrizte az egyik lakás falán, amelynek nyoma veszett. 

Az első belterületi iskolát Nagykőrös város építtette. A földterületet Szarka Mihály adományozta. 1907-ben felépült ez az iskola is, amit Nagyiskolának hívtak. A környék parasztházaihoz viszonyítva nagynak számított, de valójában egy egytantermes, szolgálati lakással rendelkező intézmény volt csupán. Volt olyan tanév, amikor 150 tanulóval foglalkoztak a pedagógusok. 
Ezen a területen a népesedés erőteljes volt, és 1912-ben egy cselédlakásból létrehozták a kisiskolát is. 

Azután 20 évig ez a két intézmény oldotta meg az oktatási feladatokat. Az 1930-as években már újabb iskola alakult Középső Iskola néven. Később, 1954-től, amikor a település önálló lett, s az iskolák elszakadtak addigi igazgatóságuktól, a három belterületi és a három külterületi intézmény igazgatására itt alakítottak ki irodát. 
E három belterületi iskola 1969-ig az új iskola átadásáig szolgálta a művelődésügyet. A Nagy iskola számára megtalálták a falu vezetői a méltó folytatást. Itt jött létre a nyársapáti óvoda. A másik két iskolából pedagóguslakásokat alakítottak ki. 

A tanyavilág dél-nyugati peremén élő szőlőmunkások gyerekeinek is iskolára volt szüksége. 1940-es évek elején egy magántulajdonú épületet vásároltak és megalakult a Rónatelepi Iskola néven az új intézmény. 1974-ig működött.

Kiss János, Dobos Ferenc, Németh László, Tornyai Terézia, Gyura Lászlóné, Csonki Lászlóné, Nagy István, Balogh Sándor, Karsai Géza, András Béla, Hornyák Mária, Lestár Ferenc, Inkei Pál, Fodor Ferenc, Takács Imre, Takács Imréné, Benkó János, Benkó Jánosné, Kovács György, Nagy János, Feurdeán György, Hankovszki Károly, Rosta Kálmán, Róka Margit, Szőke Ella, Ábrahám Mária. Ha végig tekintünk ezen a hosszú listán, amely a község, a tanyavilág iskoláinak tanítóinak a nevét tartalmazza, láthatjuk, kik azok, akik képesek voltak a tanyasi emberek életével sorsközösséget vállalni, tevékenységükkel változatosságot vinni a dolgos hétköznapokba. Iskolatörténetünk második korszaka, Kun Imre igazgatósága alá esik. 

1955-ben közvetlenül az önálló település létrejötte után helyezik a községbe. Feladata, hogy próbálja igazi falusi szintre emelni a két várostól örökölt, az un. Tanyasi iskolákat, amelyek enyhén szólva siralmas képet mutattak.
Imre bácsi pontokba szedte a feladatokat: 

„A nevelőknek önképzés, továbbképzés útján, el kell sajátítania a korszerű tanítási módszereket 
A testületnek ki kell „termelnie” saját magából a szaktanárokat. 
A szülőket meg kell győzni, hogy az iskolai idő alatt a gyermeknek az iskolában a helye, s hogy kötelességük érdeklődni gyermekük tanulmányi eredményei iránt. 
A meglévő iskolaépületeket rövid idő alatt rendbe kell hozni, felszereléssel el kell látni. 
A belterületi iskolák helyett egy szép, új iskolát kell építeni…”
Ez egy nagyon mozgalmas időszak volt, mert az itt dolgozók hitték, hogy a pusztából falu, a tanyasi iskolából versenyképes osztatlan intézmény teremthető. 
Később a falu és a járás vezetői is felfigyeltek a tarthatatlan helyzetre, s megoldást kerestek. 
1963-ban a Haladás Termelőszövetkezet felajánlott két romos épületet a vasútállomás közelében a „Csillagtelepen”.

A járási tanács fél millió forintot utalt át a falunak oktatási célokra. Ebből a pénzből két tantermet és két pedagógus szolgálati lakást tudtak létrehozni. De az igazi korszerű iskolának az építése 1967-ben kezdődött. A törteli tanács építési brigádja tavasszal rakta le az alapokat. 

Az építkezések végén társadalmi munkával konszolidálódott a helyzet az épület környékén és az épület műszaki átadása 1969. február 17-én volt. A tanulók és a pedagógusok február 24-én vették birtokukba az épületet. Megvalósult a régi álom. Megszűntek a belterületen a szétszórt iskolák, Nyársapát leküzdötte azt az utolsó akadályt is, amely még hátrányt jelentett számára a városi iskolákkal szemben. 
1971-ben véget ért egy élet munkássága, nyugdíjba vonult Kun Imre igazgató. 

Az új intézményvezető Kovács Gizella 1971 októberében kezdte meg 20 éves nyársapáti munkáját. Tevékenysége alatt megkezdődött a felszerelések korszerűsítése, fizika, matematika, kémia szaktanterem beállítása.
A külterületi iskolák beköltözése is fokozatosan megtörtént. Aktív és eredményes sportélet kezdődött. Lövészek országos hírűek voltak Fodor Ferenc vezetésével, de a kosárlabdázók, atléták is kimagasló teljesítményre voltak képesek. 

1979-ben az intézmény felvette az Erdei Ferenc Általános Iskola nevet, ekkor avatták fel Gyurcsek Ferenc a névadóról készült domborművét az épület homlokzati falán. 
1989-ben sikerült a korszerű sportcsarnokot átadni. Közben folyamatosan gyűltek a számítógépek és más korszerű taneszközök.
Előzőekben megalakult az iskola galéria, Szabó Iván szobrászművész megalkotta a művészi értékű Erdei Ferenc plakettet.

A szakos ellátottság megnyugtatóan alakult. 
Kovács Gizella igazgatónő az 1991-es tanév végén búcsúzott, nyugdíjba vonult, sőt a faluból Szombathelyre költözött.
Ez évben a tantestület Tóth Tibort választotta igazgatónak, aki 14 évig vezette az intézményt.
Az igazgatóváltás szinte egybeesett a rendszerváltással.

Néhány fontos momentum ezekről az évekről. 1992 az iskola történetében először és utoljára két első osztály indult harminchat fővel. Az orosz nyelv oktatása helyett elindult az angol nyelv oktatása. Pest megyében az elsők közt létrejött az iskolaotthonos rendszer és az integrált oktatás. Rendszeressé vált a nyári kerékpártúra és a téli sítábor. A tanulmányi versenyeken és sportrendezvényeken rendszerint dobogós helyezésekkel büszkélkedhettünk. 

Táborokra, túrákra, külföldi kirándulásokra emlékeznek még ma is volt diákok, szülők és pedagógusok.
A Ki-Mit-Tud? mellett elkezdődött a Suli-Buli sikersorozata, ahol minden osztály bemutatkozott a falu lakossága előtt. 

Számtalan tanuló gimnáziumokban és más középiskolákban öregbítette a nyársapáti almamáter hírnevét. 1999-ben egyhetes fantasztikus emlékhéttel ünnepeltük iskolánk 30 éves évfordulóját. Képeslapot, emlékkönyvet adtunk ki, és neves, országos hírű előadók színesítették a programot. „A kistelepülések iskoláinak jövője” címmel országos szakmai konferenciát is rendeztünk. Két gyönyörű kopjafát is avattunk az iskolában.
Méltóképpen megünnepeltük a tornaterem 10 éves évfordulóját. 

Tóth Tibor igazgatóságának utolsó időszakában teljes felújítást és fűtéskorszerűsítést kapott az intézmény. Tóth Tibor a 204/2005. tanévvel bezárólag lemondott igazgatói megbízatásáról. A következő tanévtől az iskola új vezetője Pálfiné Székely Zsuzsanna lett, aki pályázat útján nyerte el az igazgatói posztot. Működése alatt átszervezésre került az integrált oktatás az intézményben. Az Önkormányzat – gazdasági okok miatt- 2007 tavaszán döntött három intézmény- óvoda, iskola, művelődési ház- összevonásáról. Így alakult meg az Általános Művelődési Központ. Ezért szükségessé vált új vezetői pályázat kiírására. A 2007/2008. tanévtől az ÁMK vezetői megbízatását Palotai Lászlóné nyerte el.