Nyársapát

A helység a 441. számú útvonal mellett helyezkedik el. Északon Törtellel, délen Nagykőrössel, Nyugaton Csemővel és Cegléddel határos. Vasútállomással rendelkezik.

Közigazgatási területe: 5500 ha, melyből a belterület 35 ha. Lakosságszáma: 2170 fő, melynek 54 %-a külterületen tanyán él.

A helység a Duna-Tisza közi homokhátságon, a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel területén helyezkedik el.

A futóhomok dűnéket, buckákat alkot. A kőrösi határ közelében volt a Varjas nevű homokhegy, amelyet a mélyebb fekvésű terület (Nyilasok) határol. Itt képződött a réti mészkő vagy darázskő (oolit), amelyet az elmúlt évszázadok során bányásztak, s a nagykőrösiek építkezésre használták fel. A helység 105-115 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, az egyik legmagasabb pontja a Kappan-halom (116 m).

Éghajlati viszonyait a Kárpát-medencére jellemző (sztyeppei) klíma határozza meg. A napsütéses órák száma 2200 körül alakul. A téli (januári) átlag 60, a nyári (júliusi) 300. A téli átlagos hőmérséklet -1, -2, a nyári 21-22 °C körüli érték. Az évi csapadékmennyiség 450-500 mm. A téli 25-30, a nyári 50-55 körüli érték. Uralkodó szélirány ÉK-i, ÉNy-i.

A növénytakarót alapvetően a homokos talaj határozza meg. Legjellegzetesebb fája a nyár, de megtalálható a nyír, az akác és fenyő is, valamint mélyebb részeken a fűz, kőris. A homokdombok növénytársulásai között a bodza, cserőke (fenyő), galagonya, csipkefa található meg. Vadállományát az őz, nyúl, fácán határozza meg.

A helység egy apátságról nyerte nevét, amelyet nyárfa jelzővel láttak el (Nyársapáthi). Az apátságra vonatkozó középkori oklevél nem maradt fenn. Először 1376-ban történik említés róla, s ekkor már a Nyársapáti család tulajdonát képezte a falu. A család egyik leszármazottja, Nyársapáti Klára, a birtokot Werbőczy Istvánra hagyta a XVI. század közepén. Nyársapát a Werbőczy família leányágán jutott a Zeleméri család birtokába. Ez a család kihalt a XVI. Század végén, s a birtok Lórántffy Mihály kezére került. Az ő leánya volt Lórántffy Zsuzsánna, I. Rákóczi György felesége, s így Nyársapát fele a Rákóczi család birtokába jutott. Nyársapát másik felét a Forgách család birtokolta. A falu az 1670-es évekig lakott volt. A török adóösszeírások szerint 1580-ban 40, 1590-ben 31 adózó fő lakott a helységben. A XVI. század végén kezdődő tizenötéves háború idején elnéptelenedett a falu. A nagykőrösi tanács 1626 évi számadáskönyve még pusztának jelöli, a kőrösiek használták. 1628 után újranépesült a helység. A kőrösiek 1632-ben pénzt adtak a nyársapáti templom építésére. A Forgách család 1663. évi urbáriuma szerint, négy jobbágyuk lakott a helységben. A falu az 1670-es évekre elnéptelenedett, lakói Ceglédre és Nagykőrösre húzódtak be. 
Nyársapát címere  Tekintettel arra, hogy a Forgách és a Rákóczi család Nagykőrös mezőváros földesurai is voltak, Nyársapát a kőrösiek használatába került, árendába vehették. A sajnálatos történelmi körülmények is a puszta birtoklását erősítették. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a két földesúri család birtokainak felét elkobozta a kamara. Nagykőrös mezőváros tanácsa, hogy a puszta birtoklását biztosítsa, az elkobzott részeket megváltotta saját költségén, s az 1 Forgách-rész mellé, a család számára megszerezte a Rákóczi 1 részt is. Ily módon vált a puszta 3 részének birtokosává a Forgách família, míg a megmaradt 1 Rákóczi rész, II. Rákóczi Ferenc leányának jogán, az Aspremont család kezére került. Nagykőrös megmaradt a puszta árendás birtokában, s 1818-ban pedig - a földesúri megváltakozás alkalmával - örökös tulajdonába kerül a mezőváros Nyársapátnak.
A tartós birtoklás a puszta intenzív használatát eredményezte. A mezőváros tanács lakosainak földet juttatott, akik Nyársapát belső, - Nyilas és Besnyő részén - tanyákat (mezei kert) létesítettek. Például 1795-ben , 73 gazda mintegy 1000 holdnyi területhez jutott, 1818-ban már 123 gazda 3792 kh földet birtokolt, s még ebben az esztendőben 44 cívis kapott további 2853 kh földet, a Kőröshöz közeli, belső határterületen.

A földosztásnál szem előtt tartották a birtoknagyságot, lehetőleg 25 holdnál kisebb birtokot nem mértek ki, hogy annak területe a tanyás gazdálkodásnak megfelelő legyen. Tekintettel arra, hogy Nyársapát puszta Nagykőrös határához ötvöződött, nem tudjuk pontosan a gazdák földbirtok szerinti tagolódását. Századunk elején legnagyobb földterülettel Soós László és neje rendelkezett (1930-ban 370 kh), amelyen szőlőgazdaságot és pincészetet alakítottak ki. Az 1930 évi népszámlálás alapján ismerjük a népesség létszámát. Nyársapáton 779, Nyilasban 1317, Besnyőben 414 főösszeírására került sor, tehát összesen 2510 lakosa volt a pusztának.

Nyársapát 1954. november 1-jével alakult önálló tanácsú községgé. Elszakadt Nagykőröstől, hozzákerült a ceglédi határból Csemő egy része, viszont Nyilas és Besnyő a törteli határ része lett. Az 1962. évi összeírás szerint a helység határa 9525 kh, ennek 53 %-a szántó, 14,5 %-a legelő, 14,6 %-a szőlő, 7,5 %-a rét és 3,2 %-a erdő terület volt. A műveléságak aránya később megváltozott, 1984-ben a szántó 41 %-kal, a rét 15,6 %-kal, a szőlő mindössze 8,5 %-kal részesedett. Legelő nem volt, az erdő területe pedig jelentős mértékben megnövekedett (24,3 %), ami a rossz minőségű homoklegelőnek a nyárfásításával (ún. cellulóz-program) magyarázható.
1945 után megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi szervezése. A Haladás Tszcs 1948-ban, a Mészáros János 1949-ben, a József Attila 1949-ben, a Liszenkó 1949-ben alakult meg. A Kossuth Mgtsz 1958-ban, a Haladás Tsz 1960-ban került megszervezésre. A József Attila és Kossuth Tsz-ből egyesült az Aranyhomok Tsz 1965-ben, s 1972-ben egyesült a Haladás Mgtsz-el. A Soós-féle pincészetből Pincegazdaságot hoztak létre.
Jelenleg 1740 lakosa van Nyársapátnak, a lakások száma 740. Közel 400 ingatlan rendelkezik telefonnal. A burkolt belterületi utak aránya 78 %-os. A községben 1998-ban a vezetékes földgáz, 1999 évben épült ki a közüzemi ivóvíz. A szervezett hulladékszállítás 2005. szeptember 1-től van a településen. Egyik kezdeményezője a 2007. évben várhatóan működő Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszernek.
A helység rendelkezik Polgármesteri Hivatallal (a tanácsháza 1955-ben épült), általános iskolával, óvodával, körzeti orvosi rendelővel, egészségházzal, postával, takarékszövetkezeti kirendeltséggel, Szarka Mihály Művelődési és Szabadidőközponttal és könyvtárral, a község önállóvá válása tiszteletére - 2004. évi fél évszázados jubileum alkalmából - létrehozott országos kiállítóhelyként is bejegyzett Közösségi Házzal /Szarka kúria/ sportcsarnokkal és sportpályával. A római katolikus templom felszentelésére - 10 éven keresztüli építés után - 2004. májusában került sor.

Legfontosabb gazdasági egysége a pincegazdaság privatizációjával létrehozott Ratio Kft, valamint a Homokgyöngye 2000 TÉSZ /új típusú 2000. évben létrejött Termék Értékesítő Szövetkezet/ 
A legjelentősebb helyi központú munkahelye a Haladás Mezőgazdasági Szövetkezet 2001 évben jogutód nélkül megszűnt. 

A községben pártok nem szerveződtek. A civil szervezetek között található: Zöld Mező Vadásztársaság, Polgárőrség, Gazdakör, Gépkör, Motocross Egyesület, Nyársapáti Szabadidősport Egyesület, Nagycsaládosok Egyesülete, Nyársapáti Sportlövő klub, Ifjúsági klub, Nyugdíjas klub, Rádiós klub, Vöröskereszt, Faluvédő és Szépítő Közhasznú Egyesület és a Hegyközség.

A településnek egyetlen alapítványa van: Nyársapáti Gyermekekért Közalapítvány