Nyársapát

40 éve…

Az 1994. augusztus 20-i községi ünnepségnek van egy harmadik fonala is, melyre a mai napon emlékeznünk kell. Erre az alkalmat a helyi képviselő-testület állásfoglalása teremtette meg, melyben említést kell tennem a településünk önállóvá válásának 40. évfordulójáról. Az ünnepi köszöntő időtartama határokat szab a mélyebb értelmű emlékezésnek. A ma jelenlévők között többen vannak, akik felteszik a kérdést, hogy hogyan lehetünk mi 40 évesek, mikor a település korábban is létezett. A kérdés ilyen formátumú felvetőinek igazuk van, mert az eddig végzett kutatások és történelmi visszaemlékezések alapján Nyárspát nagy múltú település volt. Hajdan is fontos útvonal mellett feküdt. Az 1928-as és 1953-as ásatások bizonyították, hogy a török időkben is volt itt település, még pedig nem is akármilyen. Megtalálták a község régi templomát. Ahol pedig templom volt, az a környéken komoly településnek számított.

- Erre a gondolatra később még visszatérek. Kis kitérő után tudnunk kell, hogy a XII-XIV. században az oklevelek, térképek NYÁRASPUSZTA, NYÁRS-APÁTY, NYÁRASAPÁT, majd később NYÁRSAPÁTNAK nevezik. A 40. évfordulóra való tisztelettel kell bejelentenem, hogy ez évben fogadta el lektorálás után az önkormányzat a község címerét, mely nem volt történelmünk folyamán. A címer fő képe utal a nyárfára, melyből nevünk képződött és a rom szimbólikus ábrázolásával történelmi múltunkra. A címerünk elhelyezésre került valamennyi közintézményünkben és várható az is, hogy a jövőben zászló avatására is sor kerülhet. A 40. évfordulóra az alapot az adja, hogy 1954. október elejétől, közigazgatásilag - főleg Nagykőrös és Cegléd városok határrészétől elszabadulva 5,5 ezer hektáros földterületen NYÁRSAPÁT önálló község lett. Ez időponttól számítódik a 40. év településünk újkori történelmében. Ekkori statisztikák Nyársapát lakosainak számát 1949-ben 2569 főben említik /a lakosok 95 %-a, 2400 ember a külterületen él/. Ma állandóra bejelentett lakosaink száma 1653 fő. Az elmúlt 40 év alatt 900 fővel csökkent. A község alapításában résztvevők elmondása szerint erős vita bontakozott ki arról, hogy félúton a két város között lehet-e életképes egy önálló település létrehozása. E kérdésre a feleletet a történelem fogja megadni. Az állandó népesség komoly arányú csökkenése a feleletet a nem irányába tereli. Az itt maradó és élni akaró emberek küzdelme, áldozatvállalása, a sok verejtéket okozó föld szeretete a település alapvető intézményhálózatának megteremtése és működtetése NYÁRSAPÁT élni akarását jelzi és jellemzi. A jelenlévők között valószínű, hogy vannak olyanok, akik emlékeznek arra, hogyan is kezdődött. Tiszteletből érdemes az elsők nevét megemlíteni azoknak a személyeknek, akik felvállalták az élet megkezdését és az alapok lerakását. Sajnos közöttük sokan eltávoztak az élők sorából, de néhányan még ma is közöttünk vannak. Az első tanácselnök Kovács Balázs; titkár Terecskei Ferenc; orvos Popovics Margit; állatorvos Orosz József; szülésznő Horváth Jánosné; védőnő Szatmárhegyi Jánosné; megbízott igazgató Rosta Kálmán, később Kun Imre; Népfront elnöke Szombathelyi Endre; párttitkár Csányi Rózsa; termelőszövetkezetek szervezésében Berta János, Pataki István, Határ József, Botlik József, Halász József; posta-hivatalvezető Vermes Lászlóné; boltvezető Perneki Antal. A felsorolás a teljesség igénye nélkül utal a falu alapjainak lerakását megkezdő személyekre. Nyársapát a ceglédi járáshoz tartozott 1984-ig, a járások megszűnéséig. Az eltelt 4 évtized alatt kedvezőtlen gazdasági körülmények között a két város szorításában, elszívó hatásának figyelembe vételével küszködött, küzdött a fennmaradásáért. 1954-ben a tanácsháza, 1955-ben a Művelődési Ház kialakítására került sor. 1956-ban a Posta, 1958-ban a Pincegazdaság nyársapáti pincészetének átadására került sor. 1959-ben gyullad ki a faluban a villany 1960-ig folyik a szövetkezetek szervezése 1963-ban portalanítják a bevezető utat /ma József Attila út/ 1964-ben készül el az első járda 1969-ben az általános iskola /1965-től/ 1971 - óvoda 1972 - napközi első csoportja 1986 - első kiépített műút a belterületen 1990 - tornaterem A felsorolást lehetne folytatni és részletezni, de ennek ma kevés az értelme. Az első kapavágástól kezdve a mai napig közel 40 esztendő telt el. A település az alapellátásához nélkülözhetetlen intézményekkel rendelkezik. A gazdálkodó egységek ereje csökken, a tulajdonosváltás folyamatban... Nyársapát infrastruktúrája kezdetleges. Talán az elkövetkező évek feladata lehet az e területen történő előrelépés is. A 40. évfordulóra készül el értékben az elmúlt 4 évtized legnagyobb beruházása, az Ugyeri út is. Az itt élőknek évtizedeket kellett várnia arra, hogy célunk teljesülhessen. A bevezetőmben már szóltam róla, hogy valamikor Nyársapát templomával nagy múltú település volt. A tervek alapján az új község temploma talán újból felépülhet és ezzel ez a község is elindul a felzárkózás irányába. Az ünnepi előadó jogán engedjék meg nekem, hogy megköszönjem mindazon nyársapáti embereknek a segítségét - az elsőktől kezdve a maiakik bezárólag - akik tenniakarásukkal elősegítették azt, hogy ez a település talpára állt és eljutott odáig, hogy él, létezik és egy napra megállhat és ünnepelhet. Reményeim szerint el fog jönni az az idő is újból, amikor az itt élő lakosság megosztottsága megszűnik, szemlélete a jövő érdekében a fejlődés irányába hat.