Nyársapát

1870-től 1944-ig Az egész határra kiterjedően 1870-75 között történt a 33.000 kat. hold felosztása és birtokba adása.172. Megjelennek a határban a tanyák, mint a mezőgazdaság kisüzemi központjai. Nyársapáton és Besnyőben is megjelenik a tanya építkezés. Kiköltöznek a városlakók fiataljai és a szomszéd településekről kertészek, kertész béresek. Tehát nem csak az állatokat tartották a szállásokon, hol istállók, juhaklok disznóólak és tyúk, liba, kacsa, pulyka tartásához ólak voltak, hanem lakóépület is készült, a század vége felé kocsiszín és kukoricagóré is.173.

Benépesül a két puszta. A tanyákon ló, szarvasmarha, juh, sertés tartása is elterjedt. A legelőn és réteken a takarmány termelés is elterjedt. A búza, a rozs, az árpa, a zab valamint a bükköny, a lucerna és a lóhere termelése is kialakult úgy a nyársapáti, mint a besnyői földön. A besnyői Nagylapos fölötti részen jó kötött földek vannak a Krakkó csatorna déli oldala felől. A nyársapáti rész szántóföldjei a hagyományos ekével még megszántható volt. Az 1860-as évektől kezd elterjedni a Vidocs féle vaseke, melynek támos vas ekefeje, csoroszlyaja és fordító lemeze lehetővé tette, hogy a jó kötött földet is meg lehetett vele szántani. Galgóczy Károly a gazdaság oktatásnak vett vidocs ekét, mellyel a Gátér környékét, az alsófüzest és az Alsójárást is meg lehetett szántani. A század végén megjelent a kézi cséplés helyett a cséplőgép mely járgányos meghajtásról a gőzerővel működő erőgép, vagy faszéngáz motor meghajtásúra változott. A szelelő rostás konkolyozó már a rendesebb tanyákban használatos volt. A magyar és osztrák mezőgazdasági gépgyárak már készítették ezeket egyre tömegesebben. A szőlősgazdák a régi faprések helyett „Kűne” gyártmányú szőlőpréseket vesznek és alkalmaznak. Az aratógépek gyártása is elkezdődik, de a mezőgazdasági kormány nem engedi a használatukat, hogy a szegény paraszt is meg szerezhesse kenyerét az aratás és cséplés idején. A század végén a nyomtatás útján való cséplés, vagy a kézi cséplőfával való cséplés egyre ritkábban fordul elő. Az első világháború vége felé és a Tanácsköztársaság idején a cséplőgépek hajtószíját cipőtalpnak használták fel, így nem minden gép tudott csépelni. 

1919-ben még nyomtattak egy- két évig. A fagerendás eke még az első világháború alatt meg volt , de már az ekefej és az eke szarva vasból volt. A szántó gyeplő vékony kötéllé vált az 1920-as évek közepéig. A gabona konkolyozás is gyakorlat volt, hogy gyommentes gabonát vethessenek a földbe. Kultivátorokat a kisipar is készített, kovácsok, bognárok agyári készítményeket utánozva. A tanya a XIX. század folyamán már nem csak lábasjoszágokat, szarvasmarhát, lovat , sertést, hanem baromfi félét is tömegével adott a helyi és ceglédi piacokra. A korabeli író szakember megemlékezik a nyilasi és besnyői szépen felszerelt tanyákról. Ebben az időben már a Nyársapát név a Nyilas déli oldalán a törteli műútig vezető úttól a Gógány rét északi széléig tartott. Besnyői tanyák a Nagylapos északi szélén sorakoztak majd a Jalsoviczky féle besnyői és a térség nyugati végétől a Kapos-kovács féle tanya. Nyilasban a Jalsoviczky, a Fitos tanya, a felső nyilasban az Inárcsi Farkas féle tanya. Ezen a földön épült a XIX. század második felében egy szélmalom.175. Ez a tanya XX. században már
Kis Pálé volt. Az extenzív mezőgazdaság így maradt 1945-ig. 

A két világháború erősen megtépte gazdálkodásunkat, amikor hirtelen 1920-ig 2.000 fővel fogyott a város lakossága a háborús emberveszteség következtében, azonfelül a járványok, a diftéria, a himlő, a kolera, az influenza, a spanyolnátha 600-800 embert pusztított el. A második világháború és a tüdővész 800-1.000 embert irtott ki. A XIX. század elején a diftéria, a colera, a himlő és sok féle járványos betegség szedte áldozatait. A családok népesek voltak, még a gazdagabbakban is az 5-6 gyermek nem volt ritkaság, de a sok járvány annyi embert elpusztított, hogy a lakosság száma csak 29.000-re emelkedett. Kétségtelen a tanult orvosok megállították a járványos betegségeket, vagy csökkentették hatását. Az 1880-as években megindult a módosoknál és gazdagoknál az angyal csinálás, mely később az egyszerűbb népre is átragadt. A római katolikusok száma növekedett a reformátusoké csökkenőben volt. 1795-ben még 505 rk.-t számoltak össze Nagykőrösön és 15.000 reformátust.176. 1941-ben 11.000 rk.-t
és 15.000 reformátust.177. Ezek a számok Nyársapátra és Besnyőre kivetítve arányokban hasonlóságot mutattak.

• 1835-ben a Besnyőben 98 Nyilasban 140
• 1847-ben -„- 81 -„- 143
• 1859-ben -„- 95 -„- 88
• 1863-ban -„- -„- 509
• 1867-ben -„- -„- 591
• 1875-ben -„- 1331
• 1892-ben -„- 1735

Szembetűnő, hogy a statisztikai kimutatás Nyársapát lakosainak számában felfelé ugrik. Mutatja azt a változást, mely 1875-ben a 39.000 kat. hold legelő szétosztása okozott a város
Lakosságában. A város fiataljai költöznek ki a határba, tanyák épülnek Nyársapáton és Besnyőben ez folyamat észrevehető. A vallási hovatartozás is szembetűnően meglátszik, 
711 rk. És 12 egyéb vallású emberen kivűl 608 ref. ember tűnik ki lakosságában. Ez viszont együtt járt a szőlővel, együtt járt a művelési ág változással. A homok szőlővel való beültetését a gyümölcsfák ültetése követte. A homokon a szőlő és gyümölcsfák részére való mélyebb talajmunka elkezdődött. A szőlő pusztulását követően, a filoxéra vész ellen, a homokra terelődött a szőlőművelés, mely 1880-ban következett be Nyársapáton.
Nyársapát területe 1894-ben 12.800 kat. hold és 791 n.öl volt.

Melyből:

• Nyársapát 2.559 kat. hold 1.490 n.öl
• Besnyő 2.802 kat. hold 666 n.öl
• Kappanhalma szőlők 138 kat. hold 338 n.öl 178.
• Nyársapát község területe 1977-ben a községgé történt alakulás után 5.476 ha, 
• Népessége: 1.639 fő.179.

A terület csökkenés az 1950-ben hozott rendelet értelmében következett be, amikor 
Besnyőt és Felső Nyilast a Gerlye érig Törtelhez csatolták, mintegy 3.000 kat. hold földet.180.
Az 1977-es adatok Csemő, Cegléd és Nagykőrös területéből alakított határ szerintiek, tekintetbe véve a község belső területének új elhelyezkedését, mely a vasútállomás, az autóbusz állomás és a szőlősterület központjára alakult.

A történelmi faluhely csupán emlékhely, melyet az 1948-1954-ig feltáró munka hozott felszínre.
A fejezet befejezéseként említhető, hogy 1660-tól Nyársapát területe begyepesedett zöld terület, melynek a Besnyő és Nyilas elnevezésű részén tűnnek fel a szántott területek a XVIII. század elején. Melynek területe egyre növekszik. Nagykőrös kaszáló rétjei Besnyőben, a Nagylaposon Nyársapáton, a Büdös ér, Gerlye ér és a Nyársapáti ér mellett voltak. Legelőit gulya, ménes és juhnyájak járták és legelték. Lényegében a tatárjárástól, 1241-42 óta vált az Árpádkori falvak területe kaszálóvá, legelővé és a XVIII. közepétől részben szántóvá, a XIX. század 70-es éveitől szőlővé. A szőlők a térség délnyugati csücskében alakultak ki, ezért kezdődött ezen a területen a faluszerű település. A valamikori Nyársapát község helye feledésbe ment. 1927-ben Klein Imrének, a Kiss Pál birtok bérlőjének traktora talált rá. Addig nem kutatta senki, hogy a nyársapáti kőbánya honnan vette eredetét. 
Említeni kell, hogy Nyársapát területe fátlan terület volt, esetleg a mezei kertekben lehetett egynéhány fa. A Nyárfás erdő a terület déli részén állt, melyet időnként kivágtak és magas homokbuckás hely lett belőle. Ezt az északnyugat és délkelet irányba húzódó felületet Varjasnak nevezik. Itt pihennek az októberben bejövő varjak és márciusban, áprilisban költöznek vissza költőhelyeikre. A Nagyerdő déli fele, melyet ősidők óta Csókásnak neveznek, a csókák téli pihenőhelye volt.

Mennyire fátlan volt Nyársapát, a törteli határperben 1744-ben az egyik tanu ezt vallotta: 
„ Tudja-e, látta-e,vagy hallotta-e, hogy a mely három nyilvánvaló hányások határjelek, vagy halmok Vezsenyről Kőrösre vezető országlási út mellett vannak, azok közül az egyike, úgy mint aki napkelet felől fekszik Karai, a másik délfelől kocséri kun, a harmadik pedig , az ki észak felé, az Törtely nevű puszta templomára egyenesen vagyon, az előtt kun, most pedig N. Pest Vrg-ben lévő Törtely nevű Pusztáknak valóságos határjelei.” 181. Tehát a Kutyakaparási csárdától lehetett látni a törteli, középkorból maradt romot, a kilátást semmi sem akadályozta.
( Ekkor még a Kutyakaparó csárda sem létezett.) 

Ugyancsak a törteli határjárásban mondják a tanuk 1821-ben: „Ugró István HC. 80 éves öreg nagykőrösi lakos vallotta; a Varjas nevű hely Nyársapáthoz tartozik, mert ott sok esztendőkig szolgált, mint ökörcsordás.” – Horgos Mihály 76 éves, felesége gyermekkorától nyájpásztorként szolgált: „ Varjasra is jól emlékezik, éjfélbe is reá tudna menni a helyre, azt pedig, hogy Nyársapáthéja van onnan tudja, mert az nyársapáti ökör csordát őrizvén egyszer fényes nappal Nyársapáton az Varjas laposában ütött agyon a ménkő 1 ökröt és egy fehér lovat egy csapással.”182. 
Az 5. sz. tanú vallotta 1821-ben, hogy a Csete halma a varjas szélében volt. Ma is látható kisebb halom Nyársapát területének délkeleti csücskében az Arnyi rét közelében.183.
A Varjason nyárfaerdő volt az 1821 évi kárperben kihallgatott tanuk elmondása alapján. 

„ A magas partot a szél elhordta, mellette Besnyőre menő út vezetett, A magas parton bodza, csipke, galagonya voltak akkor. Az innen kivágott fákból épület fát is készítettek. Nyársapáti homokon régente volt erdő, a melyből Kopa Mihály mind alszögön lévő szomszédja háza gerendái nyársapáti erdőből valóknak lenni hallotta, mellyeket maga élő szemével is látott.” 
Vallja a 6. sz. tanú , Szentpéteri Gergely H.C 62 éves feleséges kőrösi ember: a Varjast a szél elhordta. 8. sz. tanú ( Bordácsa Pál, 61 éves feleséges, kőrösi lakos ) A Varjas most buckás hely,mert a szél elhordta.”184. 
Szintén az 1821 évi törteli perben vallották. „ Rab Pál HC. 60 éves nagykőrösi lakos, földműves vallja: „ jól emlékszik a Tanú a Varjas nevű homokhegyre, mert Besnyőre menőbe kérdezte sokszor az Attyát, hogy a varjas útján-e, vagy a Telek útján mennyenek –e Besnyőre.

Rajta is elégöt járt, mert jó magas lévén, annak nézte hol legelnek a marhák, a helyét mindenkor meg tudja mutatni. Ez a Varjas Nyársapáthoz tartozott, mert még az aki, is annak tartották.”
Az új „osztás” a derekán van Nyársapátnak , Besnyő a kérdéses Nyársapát északi fele.- a tanú vallotta. A 2.sz. tanú 52 éves Hc. Kőrösi lakos Bársony János gatyás mondta. „ Na fiam , és a Varjas erre mennyi innen, ha szintén Törtelen lesz a marha mégláthatod.”185.

A következő forráshely már 22 évvel későbbi, a nyársapáti homokerdőre vonatkozik, mely bizonyosan Nyársapát területén terjedt. A nyársapáti homokerdőben Farkas Ferenc árvák, s Molnár László Úr Gubody féle tanyája szélében, s tüzelésre alkalmas nyárfa gallyak a héten kedden. Azaz folyó hó 1, a helyszínen el fognak árvereztetni.187. A Varjas és a nyársapáti homokerdő azonos. Nyilvánvaló, hogy az erdő hol megújult, hol kivágták, majd ismét kiújult. 

Nyársapát a nevét ettől a nyáras erdőtől kapta. Első lépések a községesítés felé
A Nagykőrös körüli homokok már a középkorban is szőlő és gyümölcs termesztésre szolgáltak. A törökkorból maradt iratok erről tanuskodnak. A város körüli kiskertek, ragok, az aklok, a szőlők is a városkörül és a szőlős övezetben helyezkedtek el, mely ismert az 1626 óta keletkezett iratokból. A további homokos területek szőlővel, gyümölcsösökkel való hasznosítása 1825-30 kzött alakul ki. A Pálfája erdő között a Bánom, a Pöcök, a Földvár körüli homokos területek szőlővel és gyümölcsökkel való értékesebbé tételével való hasznosítása a második szőlőültetési lehetőség A harmadik az 1860-as években pusztító filoxéra vész utáni ültetési hullám. Ezt a várostól 3-6 km távolságban kezdték ültetni, majd 8-9 km távolságban 1880-85-ig, s folytatták még a két világháború között Csemőben és Nyársapáton. Itt kialakultak a nagy szőlőtelepek. Nyársapáton Oppenheim Emil és Henrik 1888-ban a Margit telepen, a Cegléd és Nagykőrösre, illetve Szegedre vezető vasút mellett telepített szőlőt, mely később 90 kat. hold területre terjedt ki. Csemőben B. Tóth Ferenc csemői telepe alakult ki, mely 80 kat. hodra terjedt ki 20 kat. hold gyümölcsössel. Az ültetést talajegyengetés előzte meg, mert homokbuckás terület volt. Bárány Ferenc kecskeméti ügyvéd 50 kat. holdas szőlő telepe is létesült. Későbben alakult ki a Halász telep,Ungvári telep, Nyársapáton Kapus Pál 10 kat. holdas, Kaszap Farkas 20 kat. holdas, Szarka Mihály 9 kat. holdas telepe. Még később Sásot László, Csillag, Gárdos, Gaál, Bíró Károly, Pötröcz telepek. A különböző szőlőbirtokosok nagy mennyiségű bor tárolásra alkalmas pincéket építettek szép lakóépületekkel. De kialakultak sok kisparcellás telepítések is.

A szakszerű szőlőművelés és gyümölcstermelés már 1883-ban megindult Ádám László polgármester szorgalmazására. Megalakult a Nagykőrösi Kertészeti Egylet, mely 1885-től ezen a néven szerepel. Minta gyümölcsöst, faiskolát és minta szőlőt alakított ki, helyi szőlő és gyümölcs kiállításokat szervez. Az egyesület helységről gondoskodik, kisérleti telepet szervez, 
Szaklapokat és szakfolyóiratokat járat és szakkönyvtárat létesít. Idős kertészek felolvasásokat és gyakorlati előadásokat tartanak. A szőlőnek és gyümölcsnek széleskörű értékesítési lehetőségeit ismerteti. Illetékes helyen és céllal, közérdekű javaslatokat és véleményezéseket terjeszt elő. Gyakorlatilag törekszik az ésszerű szüretelés és borkezelés terjesztésére, azután a kizárólag szőlőből és gyümölcsből készülő szesztermékek javítására.
Az egylet keletkezését követően kezelésébe vette a várostól a mintakerteket, melyben szintén gyümölcsöst és szőlőtelepet hozott létre. Gyümölcsfa és szőlőiskolát, konyhakertet és méhészetet is létesített. A város által megvalósított méhkerteket a város az egyesület rendelkezésére bocsátotta. A szőlő, gyümölcs és díszfák iskolája 10 táblából állott. A téli, nyári és őszi alma, szintúgy a körte mintegy 120 fajtáját, az őszibarack 54, a kajszibarack 14, a meggy 9, a cseresznye 30 fajtáját állította elő a kertészet. Mandulát, birst, epret, lasponyát és diót kielégítő választékban kaphattak a városlakók a mintakertekből. A szőlőfajtákból 37 fajta csemegeszőlőt és 26 fajta borszőlőt állítottak elő a mintagazdák. 

Az egyesület tagsága 1884-ben 79 fő volt, az éves tagdíj 2 ft. Az alapító tagság 25 ft. volt.
A főkertész időnként előadásokat tartott, melyben a szőlőmunkák tanítását végezte. A metszést, a lomb kezelést, a kötözést, a szüretelést oktatta. Az első műkertész, aki a cifrakert műkertésze is volt, Szeleszte János, majd 1884-ben Ady Károlyt választották műkertésznek.

A kertészeti egyesületnek valamennyi értelmes gazdaember tagja volt. Így Nyársapáton és Csemőben szőlő birtokkal rendelkező gazda B. Tóth Ferenc, gyermekei Emil és Jenő, Szarka Mihály, Kapu Pál és így a telepeken nemes szőlőket is ültettek és sokféle nemes gyümölcsöt termő gyümölcsfát. Ennek a fejlődésnek egy időre gátat vetett az első világháború. Az 1884 óta gyakran rendezett helyi és országos borkiállítások megszűntek.188.
A vasút 1853 szeptember 1.-én Cegléd és Kecskemét között megindult és már 1854-ben Szegedig kiépült a cegléd-kecskeméti vonal. A szőlőtelepek tulajdonosai igyekeztek a vasút adta lehetőséget felhasználni a termelt szőlőjük, boruk és gyümölcsük piacra való szállítására.A Nyársapát elnevezésű megállónál a személyvonat 1880 óta megáll. Ezért kérték a kereskedelmi minisztert, hogy árufelrakodással is bővítse ki a vasút a 238-as számú őrházat. Már 1904-ben bizonyos vonatok tovább tartózkodtak Nyársapáton az áruszállítás miatt. Amíg a berakodás vagy kirakodás lebonyolódott, az utasok kényelmesen felszállhattak a vonatra. A Ceglédiek és a kappanhalmi szőlőkben lakók az Oppenheim-telep szempontjából a megálló-helyet a 237-es és 239-es őrházhoz kérték, melyet Szarka Mihály terjesztett be, ki már akkor Nyársapáton lakott. Megelőzően hasonló kérést adott elő az iskola igazgató, reál iskolai tanár, mint nyugdíjas, kinek 40 kat. holdas nyársapáti birtoka volt és nyugdíjazása után költözött1886-ban Nyársapátra. Itt épített lakást és gazdasági épületet valamint borpincét, melyben az 1954-ben önálló községgé alakult hely művelődési háza lett. A Nyársapát elnevezésű helyen, a 238-as őrház mellett a vasúti megállóhely az ő kérésére létesült. Majd az 1906-7-ben épült vasúti állomás nem kis anyagi áldozatot kívánt. A telket ő adta az állomás létesítésére, sőt még 4.000 K.-t is adott a többi érdekelttel együtt. A vasút 11.000 K.-val járult a költségekhez. A felesége adományozta 2 kat. hold földön épült meg Nyársapát községi iskolája. Tehát ő volt az új község megalapítója, fél évszázaddal előbb, mint ahogy az tényleg megvalósulhatott volna. A sok és sokféle szervhez írott kérvényének sikere végül is Nagykőrös Város képviselőtestületén és polgármesterén múlott. Neki magának leszármazottai nem maradtak, mert fia, ki huszárkapitány volt, meghalt és kislánya is 9 éves korában. Ő maga 1832-1914 között élt. Kezdő tanárként a nagykőrösi gimnáziumban Arany János tanártársa volt 1855-1860.-ig. Felsége azt íratta a nagykőrösi ref. temetőben lévő sírjára „Életében sokat harcolt. Hadd nyugodjanak hamvai.” Teljes neve „Tájfalusi Szarka Mihály, kir. tanfelügyelő, nyug. főiskolai tanár, igazgató.189.
A városi polgármesteri iratok gyakran tartalmaznak Szarka Mihály nyársapáti lakos vasúttal, a vasúthoz vezető út agyagozásával kapcsolatos anyagot 1904-ben és utána is. Szarka Mihály és társai kérelmet adnak be a város polgármesteréhez 1904-ben. Kérték, hogy a 238-as őrháznál a vasúton áthaladó utat, mely akkor még dülő út volt és Szarka dűlőnek nevezték, nyilvánítsák közútnak, mert a Nyilas-besnyői útig agyagoztatni akarják.190. 
A következő lépés a Nyársapát vasúti megállóhely engedélyezésén túlmenően az állandó vasútállomás kiépítésének engedélyezése. „A kereskedelmi miniszter úrnak 70121 III. 1906 sz. leiratát Szarka Mihály nyársapáti lakos, úgymint érdektársai megbízottja,-értesítés végett másolatban közlöm – Szarka Mihály nyársapáti lakos Nagykőrösi és Ceglédi érdektársai nevében is, folyó éve július hó 6.-án bemutatott kérvényében, a m. kir. államvasutak 
Budapest – Szegedi vonalon Cegléd és Nagykőrös állomások között levő állomás, Nyársapát megálló helynek állomássá, illetőleg egyenlőre rakodó megállóhellyé kiépítése iránt már korábban benyújtott kérvénye kedvező elintézése szorgalmazásának kapcsán azt is kérelmezi, hogy addig is míg az építkezés foganatosíttatik, a nevezett megállóhelyen, gyümölcs küldeményeknek darabáruként való feladását engedélyezem.- Minthogy a megállóhelyen ez idő szerint az őr lakásául szolgáló és a kívánt célra fel nem használható őrházon kívül fedett helység, a hol a darabáru küldemények elhelyezése, mérlegelése és bárczázása történhetnek rendelkezésre nem áll és így károsodások veszélye nélkül a darabáru kezelés nem volna végrehajtható, a kérelmet ebben az alakban teljesíthetőnek nem találtam. – Az állomás kiépítéséhez a MÁV 11.000 ft.-ot engedélyezett. A kérelmezőknek 4.000 ft.-al és szükség telek ingyenes juttatásával kell hozzájárulni. – A miniszter a 711, 712, a 73 sz. vonatra darabáru feladását engedélyezhetőnek találta a 17.373.számú IV. 1905 márc.14. kelt rendelete alapján.”191. 
A nyársapáti vasútállomás kiépítésének engedélyezése Szarka Mihály kérésére 1906-ban megtörtént, mely 1907 szept. 30.-ára készen állt. Bizottság szállt ki Nyársapátra, hogy felülbírálja a vasúti létesítményt, mely a következőket állapította meg:

„1. Az állomáson vonat találkozásra kitérő vágány (150 tengelyre), továbbá körülbelüli 
250 m hosszúságú rakodóvágány van megállapítva. Ezek oly karban vannak, hogy rajtuk vonatok közlekedhetnek. A kavicsolás még nincs teljesen befejezve. Ezt a hiányt a használatba vétel előtt pótolni kell. 
2. Az épületek körül ez idő szerint raktár, nyílt rakodó, mint végleges építmények elkészültek. A felvételi épület és az állomás két végén az őrbódék, mint ideiglenes létesítmények épültek. 
3. A 238. sz-ú őrház mellett a vaspályán átvezető közönséges dűlőúttól az állomási fennsíkig ideiglenes jellegű 4,0 m széles út építtetett.
4. Az állomás fedezésére mindkét irányban ideiglenes jellegű mechanikus védjelzők vannak a melyek a felvételi épületekből villamos úton lezárhatók. A távíró és hangjelző berendezések elkészültek, a bekapcsolása azonban csak a tényleges használatba vételkor fog megtörténni. Az átjáró a fővágányban lévő két váltó, Götz-féle váltó zárral van elreteszelve, a melyek kulcsai az állomás elöljáró őrízetébe átadattak.
5. Az állomás személyzet egy része már a helyszínen van, a többi az állomás illetőleg a forg 
kitérő teljes üzemszerű használatba vételekor fog kirendeltetni. 
6. A forgalom lebonyolításához szükséges leltári felhasználásba vétel alkalmával fog kimutatni. A kereskedelem ügyi m. kir. miniszter 84497 sz. III. 1907 sz. rendeletére 1907 október 14-én megadta a nyársapáti vasútállomás használatba való adását, a bekapcsolása azonban csak a tényleges használatba vétele alkalmával.”192. 

Egy hónappal később 1907 október 14-én az m. kir. kereskedelmi miniszter 84497 sz. III. számú rendeletével a nyárapáti vasútállomás forgalmi rendeletét kiadta. Azóta üzemel a vasútállomás egy kitérő vágánnyal és egy rakodó vágánnyal, üzemi épületeivel és elektromos berendezésével.193. 
A Szarka Mihály-féle dűlőút agyagozására 1906-7-ben került sor, amely szintén Szarka Mihály kezdeményezésére történt, melyhez munkásokat toborzott és a város fuvarokat biztosított. 89 vagon mozdonysalakot hozattak Ceglédről, melynek az elszámolását Jenki Ernő 1907 június 10-én igazolta.
A salak leszállítását a következően részletezte 1907-ben:
Febr. 8.-án 16 vagon kirakása 30 k.
21.-én 18 - „ - 22 k.
23.-án 8 - „ - 14 k.
márc.16.-án 8 - „ - 14 k.
16.-án 10 - „ - 18 k.
19.-én 10 - „ - 18 k.
22.-én 2 - „ - 4,80 k.
27.-én 12 - „ - 32,40 k.
27.-én 5 - „ - 10 k.
___________89_____________________163,20______194.
Egyre szaporodó nyársapáti nép, mely a homokon szőlő és gyümölcs termeléshez fogott, nem maradhatott alapfokú műveltség nélkül. Legalább írni, olvasni, számolni meg kellett tanulni. Vallotta ezt már az Oppenheim szőlő telep tulajdonosa, ki az alkalmazottainak tanítását az egyik vincellérjére bízta. 1890-től, 16 éven át, Bangó Benjámin volt a telep első tanítója.195.
Nyársapát tanköteleseinek az összeírását 1905 februárjában és júniusában is elvégeztette a város, mert a nyilasi iskola már messze esett és kicsiny is volt a szőlős térségek lakói részére. 
Ötvenhét tételben 148 tankötelest vettek számba. Ezek a lakosok kérték a nyársapáti iskola létesítését. 

1 Módra Zsigmond 4 31 Fakan Pál 2
2 Tóth Péter 4 32 Kemenczés Pál 2
3 Bangó Béni 2 33 Dér Lajos 3
4 Rácz Ferenc 2 34 Parna Miklós 5
5 Csikós István 3 35 Balog László 2
6 Barkóczi József 4 36 Balog Antal 7
7 özv.Csicsó Pálné 4 37 Halmi Károly 3
8 Szronkó Pál 4 38 Gyárfás József 2
9 Kis Mihály 4 39 S.Tóth Ferenc 1
10 Mészáros József 1 40 Pintér Pál 3
11 Varga József 1 41 Kankó István 1
12 Tóth Sándor 1 42 Varga Mihály 1
13 Tiri Pál 2 43 Flórián István 1
14 Szeleczki Pál 1 44 Kapu Pál 3
15 Szívós László 2 45 Kis Sándor 4
16 Farkas Sándor 2 46 Mahó Lajos 2
17 Gazsó Sámuel 2 47 Patik József 4
18 Daru Sándor 2 48 Kis Gyár József 4
19 Kovács László 2 49 Rózsa Sándor 1
20 Kovács Ferenc 4 50 Szabó Mihály 1
21 Pécsi Ferenc 6 51 Sáfrán Pál 3
22 Harczi Ambrus 2 52 Kis Ignác 2
23 Kovács István 3 53 Fodor Mihály 2
24 Kovács János 2 54 Kovács Ferenc 2
25 Koroknai Sándor 4 55 Szalai Sándor 3
26 Nagy György Ferenc 1 56 Csákó János 1
27 Gál László 3 57 Molnár Mihály 1
28 Reggel Sándor 2
29 Dér Mihály 3
30 Barak István 3 148 iskolaköteles gyermeket számoltak össze196.

Az 1905 jún. hó 20.-án benyújtott kimutatás a Nyársapáton felállítandó iskola tanulóiról.
Imre Andor, az alsójárási tanító 85 tankötelest írt össze a IV. járásban. Az I. járásból 38 gyereket írt össze, Füle Béla csemői tanító összesen 123 tankötelest.197.
A nyársapáti iskolakötelesek száma mutatta, hogy iskola építése halaszthatatlan. Ismét Szarka Mihály adott segítséget azzal, hogy két kat. hold földet adott a sajátjából és felesége tulajdonából iskola teleknek. Az iskola telek adományozó levél így szól: „ Tekintetes város Képviselőtestület! Alulírottak azon örvendetes tapasztalat által indíttatva, hogy Nyársapát nyilasi birtokunk közvetlen szomszédságában Nagykőrös és Cegléd közvetlen szomszédságában, a Nagykőrös-Cegléd magyar királyi államvasútak vonalán, a 238.-ik őrháznál – naponként tízszer megálló személyvonatokon – nem csak a személyforgalom igen élénk lett, hanem ezen környék annyira meg is népesedett, hogy városunk tanyai iskoláira felügyelő bizottság sok olyan iskolaköteles gyermeket írt össze, kik már a létező tanyai iskolát nagyon távol fekvésük miatt nem használhatják. A nagykőrösi 13634 sz. telekkönyvi birtokunkból, ha az általunk kimutandó helyen építendő iskola – a felügyelő bizottság szerint is megfelel a célnak – 2 kat. holdat iskola helyiségül ingyen adományozunk, ajándékozunk, s azt azonnal telekkönyvileg is átadni hajlandók vagyunk. – Puszta Nyársapát 1905. okt. 15.- Szarka Mihály ny. állami főreáliskolai m. kir. igazgató, Szarkáné Majzik Szeréna. 
Előttünk: Biczó Bálint tanu, Szabó József tanu.198. 

Az iskola telek céljára adományozott telek, melyet Szarka Mihály és neje adományozott, a város nevére 1907. szept. 10.-én be volt telekkönyvezve.Az iskola telek telekkönyvi száma: 
„ Nagykőrös nyárapát besnyő 13634 sz. telekkönyvbe jegyezve 30.581-30.583. hrsz.ingatlan.199.

Az iskola megépítését a pest megyei közigazgatási bizottság 1906 szeptember 1.-vel rendelte el. A város polgármesterének gyorsan intézkedni kellett, hogy júliustól szeptember 1.-ig az iskola elkészüljön és benne a tanítás elkezdődhessen. A szöveg így szól: Pesz megyei közig. Bizottsága 3108/1906 határozatával, mely a Nyársapát dülőben a községi tanyai iskola felépítését és f. évi szept. hó 1.-én leendő megnyitását kimondta tudomásul vétel után vagyon felügyeleti szempontból teendő jóváhagyás kiezközlése végett megküldjük. A vármegye közigazgatási bizottságának Budapesten 1906 évi július hó 19.-én tartott ülésén. –Főispán, mint elnök.”200.
A város az építést végző kőművessel 1908 január