Menü
Keresés az oldalon
Mini vállalkozói zóna
Történetünk
Nyársapát története
A Nyársapát Község Önkormányzata gondozásában, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Évfordulós Bizottság támogatásával, település önálló községgé alakulásának 50. évfordulója alkalmából 296 oldal terjedelemmel Nyársapát története tárgyú könyv. Ez a könyv a település első történeti kiadványa. Több fejezetben foglalkozik a régészeti ásatásokkal feltárt gazdag középkori település életével, majd 2-3 évszázados elnéptelenedés után a 19. század elejétől a szőlő kultúra felfedezésével, valamint a gazdasági-társadalmi fejlődéssel az elkészült vasútvonal megépítésével, a tanyavilág létrejöttével és az önálló községgé alakulás feltételeivel. A korabeli visszaemlékezések és levéltári anyagokkal együtt bepillantást nyerhetünk Nyársapát újkori történelmébe. A kiadvány megítélésünk szerint jelentősen hozzájárulhat múltunk megismeréséhez és a település iránti szeretet és tisztelet kialakulásához.
Őskori ember nyomai
Őskori ember nyomai Nyársapáton
A Kárpát-medence már régen lakott hely volt a magyarság idetelepülése előtt. A kőkori ember keze munkájától a később itt lakó népek edényeinek darabjait, tárgyi emlékeit megtalálhatjuk a vízjárta részek partos részein az észak-nyugatról a területekre átfolyó vizek mellett. A Nagylapos, mely a keleti részen széles tómederré válik, a Besnyőlapos. A Büdös, a Gerje és a Nyársapáti ér ártere körüli magasabb felületek borítva vannak a korábban itt élő emberek edénycserepeivel, kőeszközeivel, vagy egyéb tárgyi emlékeivel.
Nyársapát történetéről 2
NYÁRSAPÁ T II.
A község az Árpád-korban népes község volt és ekkor már templommal rendelkezett. A tatár-járás idején lakóit elvesztette, kik valószínűleg elmenekültek, vagy Batu kán hajtotta el őket keletre, vagy a gyerekeket és az öregeket leölette. Az Árpád-kori neve nem ismert. A Nyársapát nevet a tatár-járás után kapta. A környékbeli Árpád-kori falvak határ széléből, vagy azok egy részéből alakult ki a területe.
1870-től 1944-ig
1870-től 1944-ig Az egész határra kiterjedően 1870-75 között történt a 33.000 kat. hold felosztása és birtokba adása.172. Megjelennek a határban a tanyák, mint a mezőgazdaság kisüzemi központjai. Nyársapáton és Besnyőben is megjelenik a tanya építkezés. Kiköltöznek a városlakók fiataljai és a szomszéd településekről kertészek, kertész béresek. Tehát nem csak az állatokat tartották a szállásokon, hol istállók, juhaklok disznóólak és tyúk, liba, kacsa, pulyka tartásához ólak voltak, hanem lakóépület is készült, a század vége felé kocsiszín és kukoricagóré is.173.
A Nyársapáti Család...
NYÁRSAPÁTI CSALÁD BIRTOKHÁBORÍTÁSI PERE CEGLÉD VÁROS FÖLDESURA ÉS A BUDAI CLARISSA APÁCÁKKAL
A sértettek leginkább a ceglédi jobbágyok voltak, de a középkori jog szerint, ha egy földesúr a szomszéd földesúr jobbágyaival szemben jogsértést követett el, csak a földesuruk ellen fordulhatott, mert nemes állhatott perben nemessel szemben. A ceglédi földesúr a Clarissa apácák ceglédi jobbágyai elég sok alkalmat találtak, hogy a szomszéd földesurának kárt okozzanak, nem beszélve arról, ha még a város deákja is részt vett a jogsértő cselekményekben. Ellentétbe kerültek Kőrössel a csemői erdő vágása miatt ami a kőrösieké volt. Nyársapátiaknak a füvét kaszálták, kölesét vágták le és hordták el. A mizsei kunok füvét is lekaszálták. A nagykátaiaknak, az abonyiaknak, a tetétlenieknek is károkat okoztak. Igy volt perük az apácáknak a Nyársapáti családdal, kikkel maradtak is perben 36 esztendeig, sőt Nagykőrössel 1405-től kezdve még évszázadok múlva is.
