Menü
Keresés az oldalon
Mini vállalkozói zóna
Történetünk
Társadalmi rend XIV.-XVI. században
TÁRSADALMI REND A XIV.-XVI .SZÁZADBAN
A következőket kell említeni ahhoz, hogy könnyebben érthető legyen milyen társadalmi rendben élt a nyársapáti nép a XIV-XVI. században. A hűbéri jogrend volt érvényben. A hűbéri jogrendben a társadalom két alapvető osztályból a nemességből és a jobbágyságból állott. Verbőczi István Nyársapát XVI. század eleji földesura foglalta írásba 1514-ben a Tripartitium Opus Iuris című munkájában. Meghatározása szerint az egyházi, a nemesi, a harmadrend, a közrend, a jobbágyság képezte a társadalmat.
Középkori lakosság
Nyársapát középkori lakosságának névjegyzéke
A Nyársapáti család 1376-ban jelenik meg az írott forrásokban Nyársapáti Sebestyén néven, ki Miklós nevű kun főúri család sarja volt utána Nyársapáti Miklós Valószínű, hogy generáció veszett el az emlékezetből.
Nyársapát történetéről
Nyársapát
A község az Árpád-korban népes község volt templomokkal. A tatárjárás idején lakóit elvesztette. Árpád-kori neve nem ismeretes. Népe vagy elmenekült, vagy Batu kán hajtotta el keletre. Megszűnt az Árpád-kori edényművesség, megszűnt a temetőkben talált ékszerféleség, Árpád-kori pénzleletek és a fémművesség. A XIII. századi lakossága kun hét törzshöz tartozott. Ez a nép a puszták népe, mint a magyar nép is volt. Műveltsége kétszáz évvel volt elmaradva. Az Árpád-kori templomokat pusztulni hagyták, falusi házakban laktak, így azok elpusztultak.
Nyársapát kun-pusztvá lett
Nyársapát kun pusztává lett
1243-1468 Amikor 1243-ban a kunok Bulgáriából visszajöttek, Kőrös, Törtel és Nyársapát, volt magyar faluk határát Árboz, Törtel és valószínű Kemenes kun főúr kapta a királytól IV. Bélától. Kilenc falu határát osztották meg közöttük. A falvak egész területe, vagy annak egy része esett bele a kiosztott területbe. A kun szállások egyek voltak a magyar középkori falvak területével, vagy ahhoz voltak közel.
Árpádkor
Az Árpád-kor Nyárapát területe a tatárjárás előtt mintegy 8000 holdra terjedt ki. Átnyúlhatott a ceglédi területre. A szomszédja észak felől Szentlászló-halom, Téglaegyháza, Törtel (a tatárjárás előtti neve ismeretlen). Az Ernyő tó melletti XI-XIII. századi község és a Gógányban lévő, határosak. A község belterülete a XIV-XVI. századi faluval határos. Egy 9 m hosszú és 6 m széles, délnyugati tájolású téglalap alakú templommal, hajóval és félkörös szentéllyel, mint általában e korban épült templomok voltak25.
